Két barát ment a sivatagban.Kirándulásuk alkalmával összevesztek,és az egyik barát (hirtelen felindulásból) képen törölte a másikat.
Akit megütött,megsértődött,anélkül hogy szólt volna bármit is.Beleírta a homokba hogy : "Ma a legjobb barátom lekevert nekem egyet."
Mentek tovább a sivatagban,egy oázishoz értek,ahol elhatározták hogy megfürödnek.De az a barát,aki kapta a pofont,fuldoklani kezdett,ám a másik kimentette.
Magához térve,kőbe véste : "Ma a legjobb barátom megmentette az életemet."
Az a barát,aki lekevert neki egyet,és megmentette megkérdezte: Mikor megütöttelek homokba írtad,mostmeg kőbe vésed hogy megmentettelek?Miért?
A másik barát azt válaszolta : Mikor valaki megbánt,csak homokba szabad írni,hogy a megbocsátás szele eltörölje a szavakat.De ha valaki jót tesz velünk,kőbe kell vésni,hogy senki ne törölhesse ki.